Az érvelésed alapján az „istenek létezése” logikai következményeként következik abból, hogy az istenek halmaza a képzeletben nem hozható létre a növények, állatok és emberek halmazainak elemeiből. Most vizsgáljuk meg az érvet és cáfoljuk meg.

1. A premissza és a logikai következtetések
Az érved azt állítja, hogy ha három halmaz elemeinek ismerete alapján alkotunk valamit, akkor csak az ezekből származó típusú lények jöhetnek létre. Például, ha A halmaz a növényeké, B halmaz az állatoké, C halmaz az embereké, akkor a képzeletben ezek keveredésekor csak az alábbi lehetőségek jönnek létre:

„A” típusú (növények),
„B” típusú (állatok),
„C” típusú (emberek),
és ezek kombinációi, mint „AB”, „AC”, „BC” és „ABC”.
A következő lépésben azt állítod, hogy mivel Istenek halmaza („D”) nem jön létre a fenti három halmazból való kombinációval, ezért a létezése logikailag bizonyított.

2. A kritika és cáfolat
Logikai hibák és korlátozott érv
A képzelet és a valóság közötti különbség A fő probléma az, hogy az érved a képzelet, mint mentális művelet korlátait próbálja összekapcsolni a valóság tényeivel. Bár igaz, hogy a képzelet a már létező dolgok tulajdonságainak kombinálásával hozhat létre új ötleteket, ez nem jelenti azt, hogy minden létező dolog a képzeletből ered. A valóságban sokkal bonyolultabb a dolgok létrejötte, és a képzelet nem az egyetlen módja annak, hogy valami létezzen.

Az, hogy a képzelet nem képes új típusú lényeket létrehozni egy logikai szabály szerint, nem bizonyítja, hogy a való világban egy bizonyos típusú lény (pl. Istenek) nem létezhet. A képzelet határaitól függetlenül a létezés nem kötődik kizárólag ahhoz, hogy azt képesek vagyunk-e elképzelni.

Az istenek halmaza nem egy egyszerű halmaz Az istenek fogalma nem egy egyszerű, fizikailag vagy biológiailag meghatározott halmaz, mint a növények, állatok vagy emberek. Az istenek létezése gyakran filozófiai és vallási fogalom, amely nem feltétlenül kapcsolódik a biológiai kategóriákhoz. Ezért az, hogy „istenek” nem jönnek létre a növények, állatok és emberek halmazainak kombinációjaként, nem jelenti azt, hogy nem létezhetnek. Az istenekre vonatkozó elképzelések a vallásos és filozófiai diskurzusban más logikai és metafizikai alapokra építenek.

A halmazelmélet és a logikai határok A logikai szabályok és halmazelmélet, amely alapján az érved építkezik, nem feltétlenül vonatkozik a valóságra olyan módon, ahogy az érved sugallja. A halmazelméletben valóban egyes elemek kombinálása új halmazokat hozhat létre, de ez a folyamat nem mindig alkalmazható az olyan absztrakt, nem-biológiai lényekre, mint amilyeneket Isteneknek vagy isteneknek nevezünk. A logikai és ontológiai érvelések, amelyek Isten létezésére vonatkoznak, nem támaszkodnak pusztán a halmazelméletre, hanem más filozófiai és vallási kontextusban értelmezendők.

A képzelet határainak túlélése Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a képzelet határai nem feltétlenül vannak olyan szoros összhangban a valóság határaival. Az emberi tudományok és felfedezések gyakran túllépnek a korábbi elképzeléseken és a képzelet határain. Az emberi elme képes olyan fogalmakat és elméleteket létrehozni, amelyek meghaladják a jelenlegi képzeleti határokat.

3. Következtetés
Az érvedben felvázolt logikai szabályok és halmazelméleti érvek nem indokolják egyértelműen Istenek létezését. Az, hogy a képzeletünk bizonyos kombinációkat hoz létre a már létező halmazok elemeiből, nem jelenti azt, hogy a világban valós lények, mint istenek, nem létezhetnek. Az istenek létezését nemcsak a képzelet szabályainak alapján kell vizsgálni, hanem filozófiai, vallási és ontológiai szempontból is. Az érved tehát logikailag nem bizonyítja Istenek létezését, és a létezésük kérdése sokkal bonyolultabb, mint amit a halmazelmélet alkalmazásával próbálunk megmagyarázni.

Másképpen.
Röviden az alábbi érvelés ad magyarázatot a problémára:

1. Az isteni képességek elképzelhetőek.
2. Az istenek isteni képességekkel rendelkező lények.
3. Bármely lényt elképzelhetek isteni képességekkel. Az elképzelt lény istennek tekinthető.
4. Isten elképzelhető tapasztalat nélkül, az isten regnum üres.

Istent regnumként megnevezni különben is a taxonómia meggyalázása, ám az elvakult szócséplés elkerülésére kénytelen voltam az elméleten belül találni ellenérvet.

A regnumok és ezáltal a halmazok empirikus alapon kerültek meghatározásra. Azaz nem alkotunk regnumot, amíg empirikusan nem tapasztaltunk a regnumba illő egyedet. Márpedig nem tapasztaltunk...

Elvakultságod kóros mértékű, keress fel egy terapeutát...